Bildungsroman Regények Felfedezése: a Meghatározástól a Klasszikus Példákig

Mik azok a Bildungsroman regények?

A szépirodalom egyik legnépszerűbb formája, a Bildungsroman (képzős regény) definíciója a szereplők erkölcsi és pszichológiai fejlődésének, érettségének és a körülöttük lévő világ megértésének lényegét ragadja meg. A valaha írt legismertebb regények közül sok valamilyen módon, formában vagy formában Bildungsroman. A Bildungsroman regény lényegében egy szereplő érési folyamatáról szóló történet, különösen a gyermekkortól kezdve; sőt, gyakran nevezik felnőtté válási regénynek. Ezek a regények jellemzően egy főszereplő vagy fiatal főszereplő formálódó éveivel, vagy lelki fejlődésével és oktatásával foglalkoznak. Íme néhány példa a Bildungsroman regényekre, amelyek sok diák számára ismerősek:

Sok olyan regény van, amely a Bildungsroman kategóriába tartozik, és sok diák számára ismerősen hangozhat:

• Ne bántsd a feketerigót
• Huckleberry Finn kalandjai
• Elfújta a szél
• A rozsfogó
• Külön béke
• Harry Potter sorozat
• A papírsárkányfutó
• Ezer ragyogó nap
• Szürkület
• Az egykori és jövőbeli király
• Nagy várakozások
• A kívülállók
• Dávid Copperfield
• Tom Sawyer kalandjai
• Jane Eyre
• A harangüveg
• Az Adakozó
• A falvirág létének előnyei
• Üvöltő szelek
• A láthatatlan ember
• Kincses sziget
• Hóesés a cédrusokon
• Az egyéves
• Winn-Dixie miatt
• A csillagaink hibája
• Johnny Tremain
• Beszél
• Hiúság vásár
• Papírvárosok
• Sziddhárta

A Bildungsroman evolúciója és eredete

A nevelésroman egy sajátos műfaj, amely a főszereplő gyermekkortól az érettségig tartó pszichológiai és erkölcsi fejlődésére összpontosít, kiemelve a személyes fejlődést a fiatalkortól a felnőttkorig. A német nevelésroman szó a 18. századi Németországból származik, Goethe Wilhelm Meister tanoncsága című regényét gyakran emlegetik a nevelésroman első jelentős példájaként. A német irodalomban való korai kialakulásától kezdve a nevelésroman a 19. században nemzetközi szinten terjedt el, alakítva a felnőtté válásról szóló regények műfaját, ahogy az Európában és azon túl is terjeszkedett. Ma is a tipikus nevelésroman népszerű narratív forma, amely a főszereplő identitás- és helykeresésének szimbolikus ábrázolásán keresztül ragadja meg a felnőtté válás egyetemes élményét.

A Bildungsroman regények meghatározó jellemzői

A nevelésroman definíciója egy olyan irodalmi műfajra utal, amely a főszereplő fiatalkortól felnőttkorig tartó pszichológiai és erkölcsi fejlődésére összpontosít. Számos meghatározó jellemző és jellemző jellemzi a nevelésroman formájának klasszikus példáját.

• A Bildungsroman fő mellékszereplői: A bildungsroman jelentése egy önfelfedezési utazást foglal magában, és a főszereplőt gyakran olyan mellékszereplők segítik, akik útmutatóként vagy ellenfélként működnek. Gyakori archetípusok közé tartozik a bölcs mentor, aki útmutatást nyújt, a társadalmi nyomást tükröző közeli barátok vagy kortársak, valamint a tekintélyszemélyek, akik akadályokat gördítenek a főszereplő fejlődése elé. Ezek a kapcsolatok és interakciók formálják a főszereplőt az érettség felé vezető úton.


• Visszatérő témák a neveléstörténeti irodalomban: Az érés, az erkölcs, az identitás és a társadalmi nyomás olyan témák, amelyeket gyakran feltárnak a neveléstörténetek. A gyermekkori ártatlanság és a felnőttkori tapasztalatok közötti ellentét központi szerepet játszik. További gyakori témák a családi dinamika, az ideológiák fejlődése és az intellektuális fejlődés. A főszereplő belső átalakulása a fiatalkorból a felnőttkorba továbbra is a középpontban áll, nem pedig a külső események.


• Narratív technikák a Bildungsromanban: Ezek a regények olyan technikákat alkalmaznak, mint a keretelbeszélések, a bonyolult háttértörténetek és a részletes visszaemlékezések, hogy kontextust adjanak a főszereplő múltjáról és neveltetéséről. A szimbolizmus és az ismétlődő motívumok az egész utazás során átszövik a kulcsfontosságú gondolatokat. A szerkezet követi a szereplő fejlődését, de nem feltétlenül követi az időrendi sorrendet.


• A Bildungsroman főszereplőinek archetípusai: A főszereplő jellemzően egy érzékeny, naiv fiatal vagy fiatal felnőtt a közép- vagy alsóosztályból, aki identitáskeresésben vesz részt. Gyakori típusok az árvák, diákok, művészek és más társadalmilag kívülállók. Bildungsroman példáik a kalandjaikat követik ismeretlen birodalmakba, ahol világnézetüket új ideológiák és tapasztalatok kérdőjelezik meg.

A Bildungsroman változatos értelmezései

Míg a korai nevelési regények túlnyomórészt férfi főszereplőket mutattak be egy sztereotip hős útján, a kortárs értelmezések változatosabb perspektívákat mutatnak be. A posztmodern és feminista nevelési regények a kisebbségekre, a nőkre vagy más marginalizált csoportokra összpontosíthatnak, nem hagyományos felnőtté válási történetekkel. Az olyan változatok, mint a kunstlerroman, vagy a „művészregény”, kifejezetten a művész felnőtté válására koncentrálnak. A nevelési regények a regényeken túl olyan médiumokra is kiterjedtek, mint a film, a tévé és a képregények.

A műfaj folyamatosan fejlődik és megújul a különböző kulturális kontextusokban. Például a posztkoloniális bildungsromanok a faj, a nyelv és az ütköző kultúrák kérdéseit vizsgálják, miközben a főszereplők identitást keresnek. A főszereplő felnőtté válásához vezető útja magában foglalhatja örökségének és az új környezetnek az összeegyeztetését.

Bildungsroman vs Coming-of-Age

A nevelésroman és a felnőtté válásról szóló műfajok hasonlóságokat mutatnak, de vannak különbségek is. Míg mindkettő a szereplő felnőtté válására összpontosít, a nevelésromanok a főszereplő belső fejlődését hangsúlyozzák a külső eseményekkel szemben. A felnőtté válásról szóló történetek tágabb látókörűek, és feltárhatják a kapcsolatokat vagy a társadalmi kérdéseket.

Jellemzők

A nevelésroman közös jellemzői közé tartozik az identitáskeresés, az érési témák, a fiatal főszereplők és a szimbolikus/metaforikus utazások. A főszereplőket kapcsolataik, környezetük és társadalmi intézményeik alakítják. A szerkezet általában négy fő szakaszban követi nyomon a főszereplőt a gyermekkortól az érettségig, amelyek pszichológiai és erkölcsi fejlődésüket jelzik.

A Bildungsroman regénypéldák a 19. századi klasszikusoktól, mint például a Nagy várakozások, a kortársabb művekig, mint például a Wallflower lét előnyei, a műfaj fejlődését mutatják be. A Bildungsroman könyvpéldák között memoárok és félig önéletrajzi regények is szerepelnek, amelyek a szerző saját felnőtté válási élményeit ábrázolják.

Képzési romanika szakaszai

A bildungsroman négy szakasza a Hívás, a Tanulószerződés, az Érettség és az Elfogadás/Megoldás. Mindegyik egy-egy sarkalatos pontot jelöl a főszereplő fejlődésében.

1. szakasz: A hívás

A Hősies utazás „Hívásához” hasonlóan a hívás a karaktert a spirituális vagy pszichológiai fejlődés felé vezető útjára ösztönzi. A karakter gyakran elégedetlen valamivel a jelenlegi életében, és ez arra ösztönzi, hogy a világ más részein keressen válaszokat boldogtalanságára.

1. A főhős általában egy kisvárosból vagy faluból származik, és egy összetettebb birodalomba, vagy egy nagyvárosba utaznak.
2. A főszereplőnek el kell válnia a családjától, hogy különálló és megkülönböztethető identitást szerezzen.
3. A főhős az otthonán túl keresi a válaszokat.

2. szakasz: A tanulóidő

A Tanulószerződés az a fejlődési folyamat, amelyen a karakter keresztülmegy az érettség és az erkölcsi változás elérése érdekében. Ezt a szakaszt azért nevezik Tanulószerződésnek, mert a karakternek a származásától távol kell tanulnia, hogy tanuljon és elsajátítsa helyét a társadalomban.

1. Az oktatás kulcsfontosságú a főszereplő felnőtté válása szempontjából.
2. A főszereplő gyakran csalódik ebben az új világban, mivel az nem váltja be az elvárásait.
3. A főhős az új világ csalódásában találja meg a neveltetését, és ez lehetővé teszi számára, hogy sikeresen felnőjön és elnyerje saját identitását.

3. szakasz: Érettség

Az érettség nem könnyű; hosszú és fáradságos folyamat, számos hibával, próbával és belső akadállyal, amelyekkel a karakternek szembe kell néznie ahhoz, hogy végre elérje az érettséget. Új önismerettel távoznak, és tudják, hogy most már más emberek.

1. A főszereplő nehézségek árán éri el az érettségét, és ez büszkeséget ad neki, hogy ezt a megpróbáltatások és akadályok révén elérte.
2. A főszereplő pszichológiai, erkölcsi és/vagy spirituális fejlődést tapasztal.
3. A főszereplő és az olvasók elfogadják, hogy nem felsőbbrendű karakterek: hibásak, de alapvetően jók.

4. szakasz: Elfogadás és jogorvoslat

Ebben a szakaszban a karakter jellemzően visszatér származási helyére, és újonnan szerzett tudását mások megsegítésére használja fel. Bizonyos esetekben a karakter nem tér haza, de kinyúl, és megpróbál orvosolni egy helyzetet vagy problémát az utazása során szerzett bölcsességével.

1. A főszereplő általában oda tér vissza, ahonnan eredetileg távozott.
2. Az olvasó átlátja a különbséget a regény elején szereplő főszereplő és aközött a személy között, akivé a regény elején visszatér oda, ahonnan elindult.
3. A főszereplő újonnan szerzett érettségével és bölcsességével képes másokon segíteni.

Mintafeladat egy Bildungsroman regény tanításához

A tanárok a rendelkezésre álló óraidő, a differenciált tanulók és az erőforrások alapján testreszabhatják a projektekhez szükséges részletességi szintet és cellák számát.

Miközben egy Bildungsroman regényt olvasol, kérd meg a tanulókat, hogy kövessék nyomon az ilyen típusú irodalom különböző elemeit, és építsék be azokat egy minta sablonba, mint például az alább látható. A tanulók ne csak ábrázolják a jelenetet, hanem magyarázzák is el, hogyan emeli ki a Bildungsroman irodalom jellemzőit. A következő példa Charles Dickens klasszikus Bildungsroman regényéhez, a Nagy várakozásokhoz készült, és Pip felnőtté válásának útját követi nyomon a kovácsműhelyben kezdett szerény kezdetektől fogva.

Bár ez a lecke több évfolyamon is használható, az alábbiakban példákat láthatunk a 9-10. évfolyamok közös alaptantervi szabványaira.

• ELA-Literacy.RL.9-10.3: Analyze how complex characters (e.g., those with multiple or conflicting motivations) develop over the course of a text, interact with other characters, and advance the plot or develop the theme

• ELA-Literacy.SL.9-10.4: Present information, findings, and supporting evidence clearly, concisely, and logically such that listeners can follow the line of reasoning and the organization, development, substance, and style are appropriate to purpose, audience, and task

• ELA-Literacy.RL.9-10.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure a text, order events within it (e.g., parallel plots), and manipulate time (e.g., pacing, flashbacks) create such effects as mystery, tension, or surprise

Lenyűgöző kapcsolódó tevékenységek a Bildungsroman regények tanításához

Gyakran Ismételt Kérdések a Bildungsroman regényekkel kapcsolatban

Mi a nevelési értéke a bildungsroman történetek osztálytermi tanításának?

A Bildungsroman történetek segíthetnek a tanulóknak megérteni a felnőtté válás és a nagykorúság folyamatát, ami a fiatalok közös élménye. Ezek a történetek fontos erkölcsi és etikai leckéket is taníthatnak, valamint arra ösztönzik a tanulókat, hogy gondolkodjanak el saját személyes növekedésükön és fejlődésükön.

Melyek a gyakori témák a bildungsroman történetekben, és hogyan segíthetnek a tanárok a tanulóknak azonosulni és elemezni ezeket a témákat?

A Bildungsroman történetek gyakran az identitáshoz, a felnőtté váláshoz, az oktatáshoz, a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz, valamint a veszteséghez és a változáshoz kapcsolódó témákat dolgoznak fel. Ezek a témák központi szerepet játszanak a főszereplő érettség és önfelfedezés felé vezető útján. Például a főszereplő nehezen tudja meghatározni saját identitását és összeegyeztetni azt a társadalmi elvárásokkal, vagy jelentős veszteségeket vagy változásokat tapasztalhat, amelyek alkalmazkodásra és növekedésre kényszerítik. A tanárok segíthetik a tanulókat abban, hogy azonosuljanak ezekkel a témákkal és elemezzék azokat azáltal, hogy arra ösztönzik őket, hogy kapcsolatot teremtsenek saját növekedési és tanulási tapasztalataikkal, grafikus szervezők és kiscsoportos beszélgetések segítségével segítsék elő az elemzést és az értelmezést, állványozott elemzési tevékenységeket biztosítanak, valamint több nézőpont feltárását, valamint összefüggésekben. Ezekkel a témákkal foglalkozva a tanulók mélyebben megérthetik a bildungsroman műfajt és a felnőtté válás és a felnőtté válás összetett folyamatát.

Milyen stratégiák vannak a vonakodó olvasók bevonására a bildungsroman történetekbe, és hogyan ösztönözhetik a tanárok minden diákot, hogy vegyenek részt az órai megbeszéléseken és tevékenységekben?

Annak érdekében, hogy a vonakodó olvasókat bevonják a bildungsroman történetekbe, a tanárok lehetővé tehetik a tanulóknak, hogy olyan történetet válasszanak, amely megfelel az érdeklődési körüknek, vagy használhatnak multimédiás forrásokat, például filmadaptációkat vagy hangoskönyveket. A kiscsoportos megbeszélések, a biztonságos osztálytermi környezet és a formatív értékelések ösztönözhetik minden tanuló részvételét. A gyakorlati és kreatív tevékenységek olyan tanulókat is bevonhatnak, akik esetleg küszködnek az elemzés hagyományos formáival. Ezek a stratégiák olyan befogadó és vonzó tanulási környezetet hoznak létre, amely minden diákot támogat a bildungsroman műfaj felfedezésében.